Feljebb lépet egyel az óvodában e ifjú, teltek a napok hetek, egyik nap kis kirándulás lett hirdetve az ici pici fiú mit se selytve nem értette, persze hogyan is értené meg hiszen még nagyon kicsi volt, nem voltak komoly gondolatai nem érzet úgy mond semmi olyat csak hogy mennyire hiányzik neki az anyukája. Egyik reggelen el jött a kirándulás napja, a pici fiú nem tudta nem értette hogy mi is zajlik körülötte így hát nehezen úszót az árral, el indult a kis csoport egy nagyon szép kis erdős ...
1 fejezet. Egyszer egy szép májusi napon meg született egy fiú gyermek, a sors még nem döntőt e ifjú sorsáról hiszen még szinte nem rég hagyta el anyukája pocakját, nem tudta hogy miként fogja élni a minden napjait, persze még nagyon picurka hogy gondolatai legyenek, el kezdtek telni a napok a nap okból hetek lettek a hetekből hónapok, el jutottunk odáig hogy e ifjú kisember el kezdjen picit élni, első beiratkozás az ovodába, mit se sejtve hogy hogy milyen fiatal ember válik e gyermekből ...
Féltékeny vagyok a Szöszire...
Furcsa és meglepő érzés volt felismerni, hogy amit érzek, az nem más, mint féltékenység.
"Annyira bánt amit este írtam...ne haragudj! Nem szemrehányás volt...
Csak egyszerűen annyira, de annyira tehetetlennek érzem magam!
Tudom, hogy karácsony van...hogy névnapja van...hogy tutira kedveskedsz neki...és ez fáj nekem...
Nem szoktam ilyet érezni...ez rossz érzés...
Tisztában vagyok azzal, hogy Én itt és Te ...
Furcsa lehet, de nekem a karácsony nem dátumhoz kötött ünnep!
Gyerekkoromban, ha anyukám ügyeletes volt szent este, akkor nálunk hamarabb volt szenteste mint másoknál!
Megtartottuk már 23án....
Nem az volt a fontos, hogy 23án vagy 24én van, hanem hogy olyankor együtt vagyunk!
Ez a karácsony furcsa lesz!
Már az előző karácsonykor is nagyon örültem Órásfiú üzenetének, annak, hogy gondol rám!
Remélem most is írni fog! Hogy ugyanolyan fontos leszek neki, ...
Ritkán írok verset...régen is olyankor írtam, mikor nagy érzelmi hullámaim voltak! Mikor reménytelenül voltam szerelmes-asszem most ugyanezt érzem.
Itt vagyok én...van egy szép családom egy szerető, rendes férjem...rendezett anyagi körülmények, munkahely...szerető család!
Ott van Ő...Órasfiú...akinek tul.képp semmilye nincs...van egy barátnője akivel él...(de minek?) 1.5 évből 1 éve csalja...
Nincs semmije...se háza, se vagyona...csak ÉN...
Minden alkalommal ...
Töprengek rajta, de nem tudom eldönteni, hogy kitartónak gondolom vagy a világ legőrültebb emberének. Ezt sokszor felvetettem Neki is. Kitartó a Férje mellett, aki egy jó ember, ez nem vita tárgya. Viszont olyan ember mellett tart ki, aki Őt nem teszi boldoggá. Fontosak egymásnak, szeretik egymást, de az egysíkúság elvitte az Életüket. Nem kötötte le Őt a Férje megfelelően, ezért keveredhettem bele az életébe. Fennhangon hangoztatta, hogy ez az "én faktorom"... Hogy lenne az "én faktorom", ...
Idejét nem tudom megmondani, hogy mikor teltek el így hetek - több hét-, hogy nem tudtunk ...
10 nap múlva egy éve lesz, hogy az első üzenetet elküldtem Órásfiúnak!
Fura...nem gondoltam, hogy ebből kapcsolat lesz! Az ember útjába sodor az élet idegeneket, akik idővel többet jelentenek, mint szabadna...
Nem gondoltam, hogy ebből szerelem lesz...
Régen írtam verset...meg nem is az én műfajom...de neki írtam egyik éjszaka...asszem benne van az egész év...
Titokban a templom mellett,
Télben látszó leheleted,
Csúszós úton kezem ...
A bejegyzésem címe sajnos nem csak fizikai távollétet jelent.
Az elmúlt hónapok eseményei úgy hozták, hogy most egy Férjével és barátokkal való közös utazás miatt több ezer kilométerre van tőlem hetekig. Fizikailag. De annyira eltávolodott tőlem, hogy lelkileg is már.
Kusza-kavarc érzések vannak bennem ezzel kapcsolatban. A nyár folyamán még többször érezhettem a csókját. Voltak alkalmak, hogy a hév vitt el minket, volt, hogy bódultabb állapotban értük el ...
A megszállott
Neved – fekete dörrenés –
fájva visszhangzik bennem, és
felveri minden pillanat
emlékedet és nyugalmamat.
Neved, mint elitélt felett
ha a halálos dob pereg,
szakadatlan és süketen
dobol elkínzott idegeimen.
Nem akarlak és rád gondolok,
gyötrődve és gyűlölve, hogy
egyszer megízlelt húsod után
kiált minden kis porcikám.
Nem akarlak és rád ...
Fura...szülinapom van...közel 120 üzenetet kaptam délután 2ig, amiben vagy így, vagy úgy felköszöntöttek...távoli országokból is!
És órásfiú mégnem volt képes annyit írni, hogy boldog szülinapot! Pedig az ő üzenetét várom reggel óta!
Fontos vagyok....Fontos vagyok????
Úgy tűnik annyira nem, hogy megjegyezze mikor van a szülinapom...az egyetlen olyan ünnep, ami nem közös senkivel...ez csak az enyém! Tegnap írt...beszéltünk is róla, hogy ma van.....hol van ő ilyenkor?! ...
Szavak....ugyan mit érnek bármi mögöttes tartalom és tett nélkül?
Üres ígéretek...gyönyörű szófordulatok...amik levesznek a lábáról egy nőt - pláne ha vágyik azokra a dolgokra, ha éhezik rá...
De tessék:
(Egy beszélgetés aug.közepéről)
Tavaly nov.15én írtam Neked először....akkor kezdtünk beszélgetni....sokat írtál...tetszett
Azt írtad a kapcsolatod egyidős a nemfutással..júniusig futottál....tehát 5 hónapja voltál akkor a ...
Hiányzik..annyira hiányzik Órásmester!
A novemberi első beszélgetés óta valahogy nem telik el úgy 60 perc, hogy ne gondolnék Rá! Szeretek vele lenni azóta is!
Találkozunk 2 hetente...néha csak sétálunk, beszélgetünk, néha pedig jókat sexelünk...
Hol egy erdei pihenőhelyen, hol egy homokzátonyon...hol a folyóban, ami elválaszt, mégis összeköt...
Szeretnék mellette ébredni újra! Úgy mint a házban a tó partján...
Senkitől nem kértem szülinapomra semmit...Tőle ...
Arcom simogattad gyengéden,
Vágyakozva néztél a szemembe,
Majd halkan édes szavakat
Suttogtál a fülembe.
Ahogy hozzám ért ajkad,
Testem összerezzen,
A vágy, mit magamba zártam
Előtört újra bennem.
Vállamra gyengéd csókot
Leheltél - épp hogy érzem,
De egyetlen érintéssel
Elérted - itt a végem.
Közben magadhoz öleltél
Ujjad végigsiklott hátamon.
És eljött amire úgy vágytam - ...
Vágyaim tüzében égve
Nehezen alszom el
Ha álom jön szememre végre
Ott könnyen érlek el
Ilyenkor szinte érzek
Mindent, mi csak képzelet
Álmodni szép, ez ellen
Senki nem tehet! ...
Egyetlen érintés,
Tán csak véletlen,
A vérem felpezsdül
Az ereimben.
Egyetlen pillantás
Elég már nekem
Hogy titkos vágyaim
Újra érezzem! ...
Kavarognak bennem az érzések, jók és rosszak egyaránt. El fog menni, még nem tudni mikor, de másik munkahelyet keres. Talán jobb lesz így, talán idővel - ha nem találkozunk - enyhülnek a vágyak, elhomályosodnak a képek, és szép lassan lelkem kis szekrényébe bezárva őrzöm majd emlékét.
Amikor ezeket a sorokat leírom, lázadok a gondolataim ellen. Vajon el lehet felejteni? Vajon tényleg ezt akarom?
Nem! Én őt akarom! Az ölelését érezni újra és újra! Szemeiben elveszni, hangjától ...
Mi lenne ha megtennénk?
Haragudnának az istenek?
Hisz ők is azt hirdették,
Boldogan éljük az életet!
Mire jó az áldozat?
Ha kínoz csak a képzelet!
Jöjjön inkább a kárhozat!
De éljük meg az életet! ...
Szerettem volna találkozni Romlottal...már többször is azóta az este óta!
Jó volt vele a sex! Nagyon...
De vagy nem tudta megoldani, vagy elutaztak...most meg úgy éreztem nem is akarja!
Azt írta valóban így van..."nem erőltettem"...
Szóval nem tudok többet tenni!
Próbáltam tavasszal, nyáron...
Úgy, h ott volt a családom...megoldottam volna, hogy találkozzak vele!
Vannak olyan barátnők akik simán benne vannak ebben....
Nem én voltam az ...
Agusztus van szörnyü már a hány inger kerülget a szeptembertöl bele gondolok hogy az osztályomat ujra láttom fujj de nézük a jó oldalát holnap falunap hurrá de most csak enyit irok ...
